-Figyelj Zayn...tudom, hogy nincs minden rendben köztetek Perrie-vel mostanában...beszéltem vele.-kezdtem bele mondandómba, de ő egy roppant meglepő cselekedettel köze vágott. Puha, telt ajkai finoman kényeztették enyéim, amibe akarva-akaratlanul is beleremegtek lábaim. Aztán villámcsapásként ütött a fejembe a tudat, hogy a pasim, akivel tegnap este töltöttem el egy felejthetetlen és csodálatos estét, bent ül és reggelizik, miközben én az egyik legjobb barátjával csókolózok. Próbáltam ellökni magamtól, de iszonyú erősen tartott izmos mellkasán. Aztán szép lassan elengedett, így gyorsan elhúzódtam és minden erőmet beleadva csattant kezem az arcán.
-Jézusom Zayn...te..te..argh..-temettem arcomat kezeimbe.-Mit gondoltál?-kérdeztem már-már sírva. Nem tehettem ezt Harry-vel, hisz szeretem őt..mindennél és mindenkinél jobban.
-É-én sajnálom.-hajtotta le fejét csalódottan és idegesen. Én egy hosszú levegőt kifújva fejemet a falnak döntve próbáltam meg lenyugodni.
-Ezt felejtsd el kérlek...egy hatalmas hiba volt, erre te is ráfogsz jönni.-mondtam a legnyugodtam hangon, amin csak tudtam. Ő hatalmas gesztenye barna szemeivel nézett rám, mire gyomrom akarva-akaratlanul, de görcsbe rándult.-Sajnálom. Én Harry-t szeretem.-mondtam magabiztosan. Ő bólintott egyet, majd hátat fordított és elindult, de mielőtt én is megtehettem volna
